Az ivóvízhálózatok a kritikus infrastruktúrához tartoznak, és a társadalmi élet egyik legfontosabb alapját képezik. Ennek ellenére gyakran alábecsülik őket – egészen addig, amíg meg nem történik valami rendkívüli. A közelmúlt eseményei, mint például a több napig tartó áramszünet Berlinben, megmutatják, hogy még a modern nagyvárosok is milyen sebezhetőek, és milyen következményekkel járhat a központi ellátórendszerek kiesése.
Ez a cikk elmagyarázza, miért tekintik az ivóvízhálózatokat kritikus infrastruktúrának, milyen kockázatokkal járnak, és hogyan segítik a modern felügyeleti megoldások az ellátás biztonságának hosszú távú garantálását.
A kritikus infrastruktúrák olyan rendszerek, amelyek meghibásodása vagy károsodása jelentős hatással lenne a közbiztonságra, a lakosság egészségére és a gazdasági stabilitásra. Az energiaellátás, a közlekedés és a távközlés mellett a közüzemi ivóvízellátás is ezekhez a különösen védelemre szoruló területekhez tartozik.
Működő vízellátás nélkül a higiénia, az orvosi ellátás, az ipari folyamatok és a tűzvédelem már nem garantálható. Az ivóvíz tehát nem magától értetődő, hanem az élet alapvető feltétele.
A legutóbbi berlini áramkimaradás jól mutatja, milyen gyorsan elérheti határait a kritikus infrastruktúra. Időnként akár 50 000 lakos is több napig áram nélkül maradt. Sok háztartásban nem működött sem a fűtés, sem a melegvíz-ellátás, és a kommunikáció és a mobilitás is korlátozott volt.
Ez az esemény világosan megmutatja, hogy a modern városok mennyire függnek a stabil ellátórendszerektől. Egy hasonló üzemzavar a ivóvízhálózatban még súlyosabb következményekkel járna. Míg az áramkimaradás gyakran csak ideiglenes, a vízellátás zavara közvetlen hatással lenne a háztartásokra, kórházakra, ápolási intézményekre, iparra és tűzoltóságra.
Az elektromos hálózatokkal ellentétben az ivóvízhálózatban bekövetkező károk gyakran sokáig észrevétlenek maradnak. A szivárgások a föld alatt keletkeznek, a víz láthatatlanul veszik el. Különösen sok városban a hálózatok évtizedek óta működnek és erősen igénybe vannak véve.
A fokozatos vízveszteség, a nyomásingadozások és az anyagok kopása hosszú távon az ellátás biztonságának csökkenéséhez és a költségek emelkedéséhez vezet. Gyakran csak akkor veszik észre a problémákat, amikor csőrepedések vagy akut meghibásodások lépnek fel. Ilyen esetekben gyors intézkedésre van szükség, ami magas javítási költségekkel és ellátási szünetekkel járhat.
Egy másik kritikus pont az áramtól való technikai függőség. A szivattyúk, nyomásszabályozó állomások, valamint mérő- és felügyeleti rendszerek elektromos energiát igényelnek. Ha áramszünet lép fel, és egyúttal nincs átláthatóság a ivóvízhálózat állapotáról, egy meghibásodás gyorsan komoly ellátási válsággá alakulhat.
Éppen ezért döntő fontosságú, hogy folyamatosan ismerjük a hálózat állapotát, és időben felismerjük a kockázatokat.
A modern technológiák ma már lehetővé teszik az ivóvízhálózatok folyamatos figyelemmel kísérését és a változások korai felismerését. Az olyan rendszerek, mint a SmartEAR® folyamatosan rögzítik a csőhálózatban keletkező akusztikus jeleket, és még a legkisebb szivárgásokat is hallhatóvá teszik. Ezeket a szivárgásokat jóval azelőtt észlelik, hogy azok a felszínen láthatóvá válnának vagy nagyobb károkat okoznának.
A nyert adatok központilag kerülnek tárolásra a POSEYEDON® Cloud . Ezáltal átlátható áttekintés nyílik az ivóvízhálózat állapotáról. A rendellenességek hosszabb időtávon értékelhetők és célzottan rangsorolhatók.
A sérült helyek pontos helyszíni lokalizálásához kiegészítőként professzionális szivárgáskereső rendszerek, például a HL 7000 . Így a javítások előre megtervezhetők és hatékonyan elvégezhetők, ahelyett, hogy vészhelyzetben kellene reagálni.
A berlini áramkimaradást figyelmeztetésnek kell tekinteni. A kritikus infrastruktúrára nem szabad csak akkor figyelmet fordítani, amikor meghibásodik. Az ivóvízhálózat a közszolgáltatások központi eleme, ezért megfelelő prioritást kell élveznie.
A átlátható, folyamatosan ellenőrzött vízellátás döntő fontosságú az ellátás biztonsága, a fenntarthatóság és egyik legfontosabb erőforrásunk védelme szempontjából. A hálózatfelügyelet és a szivárgáskeresés modern technológiái jelentősen hozzájárulnak ehhez.
Az áram- és vízszünetek közötti lényeges különbség a előre jelezhetőségben rejlik. A vízvezeték-hálózatban fellépő számos probléma már korán jelzi magát, ha a hálózatot figyelemmel kísérik. A folyamatos figyelemmel kísérés csökkenti a vízveszteséget, növeli az ellátás biztonságát és tehermentesíti az üzemeltető személyzetet.
Ezenkívül a beruházások jobban tervezhetők, mivel a felújítási munkálatok pontosan ott végezhetők el, ahol valóban szükségesek. Ez nemcsak a gazdaságosságot, hanem a kritikus infrastruktúra ellenálló képességét is erősíti.
A szerzőről
Frank Böttinger
Frank Böttinger a SebaKMT® marketing kategóriamenedzsere. Meggyőződésből foglalkozik ivóvízhálózataink védelmével és azzal a kérdéssel, hogy a kritikus infrastruktúra hogyan működhet megbízhatóan a jövőben is. Az motiválja, hogy láthatóvá tegye a vízveszteségeket, erősítse az ellátásbiztonságot és érthetően elmagyarázza a műszaki megoldásokat, hogy a problémák ne csak akkor kerüljenek felismerésre, amikor már késő.
